A Földet élőlények – növények, állatok, emberek – népesítik be. Az emberek száma bolygón-kon kb. 6,5 milliárdra tehető, és ez a szám erősen növekszik.
Az életünk során sokféle terméket fogyasztunk, és ezek közül kiemelkedő szerepe van az élelmiszereknek. Miért? Ez teljesen természetes, hiszen táplálkozás nélkül nincs élet, nincs létfenntartás.
Történelmi áttekintés:
• Kezdetben az emberek gyűjtögetés, halászat-vadászat révén tartották fenn magukat.
• Azután kialakult a földművelés, az állattartás-állattenyésztés, ez már munkameg-osztás volt, de még az önellátás volt jellemző.
• A termelés fejlődése során keletkezett felesleget elcserélték más termékre. Létre-jött a csere helye, a piac (mind tárgyi, mind fogalmi értelemben). Innen már csak „egy lépés” volt a pénz megjelenése.
• Az ipari forradalom idején az élelmiszer előállítás lassan ipari méretűvé vált.
(A fogyasztás ekkor még döntően idényjellegű volt, bár a tartósítás - sózás, szárítás, füstölés, besűrítés - régóta ismert volt.)
Ma már a társadalmi munkamegosztás, az árutermelés, az urbanizáció, a globalizáció a fogyasztók nagy többségét elszakította élelmiszertermeléstől. Sokan már azt sem tudják – kis túlzással -, hogy hogyan néz ki eredetileg az a zöldség, növény, amit fagyasztva a zacskóban vagy a konzervdobozban látnak.
Az élelmiszerek fogyasztása bizonyos kockázatot hordoz magában. (Mint tudjuk kockázat-mentes élelmiszer nincs.) Miből fakad ez a kockázat? Lehet mennyiségi és minőségi oka. Mennyiségi kockázatot jelent, ha sokat, túl sokat fogyasztunk, vagy ellenkezőleg keveset eszünk.
Minőségi kockázat abból fakad, hogy ránézésre nem tudjuk megmondani milyen összetételben, milyen minőségben készült az általunk kiválasztott élelmiszer, mennyi káros anyag lehet benne, hogyan és mennyi ideig tartható el biztonságosan, stb., stb. A kockázat csökkentése érdekében az egyes országok jogszabályokat alkottak, hogy az élelmiszer-termelés szabályozottan történjen. Nemzetközi szervezetek, pl. EU, ENSZ is alkotnak rendeleteket, irányelveket hasonló céllal.
Természetesen Magyarországon is régóta szabályozott az élelmiszertermelés illetve forgal-mazás - törvények, rendeletek, szabványok által.
Az eddigi un. élelmiszertörvényeink:
- 1895 évi XLVI. törvénycikk a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmáról
- 1958. évi 27. sz. törvényerejű rendelet az élelmiszerek és italok előállításáról és forgalmáról
- 1976. évi IV. törvény az élelmiszerekről
- 1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről
- 2003. évi LXXXII. törvény
2004. május 1. óta az EU tagállama vagyunk, és ez speciális helyzetet teremtett. Nevezetesen az unióban alkotott rendeleteket változtatás nélkül át kell vennünk, az irányelvekkel pedig harmonizálni, illeszkedni kell a kapcsolódó jogszabályainknak.
Az Európai Unióban a 178/2002/EK rendelet, míg hazánkban - már a belépésünk előtt megal-kotott - és az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény (Ét.) fektette le az új típusú élelmiszerjog alapjait. Ezt az élelmiszertörvényt 2008. szeptember 1-től felváltotta az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény. Ez a törvény egységes szemlélettel kezeli az élelmiszerlánc („szántóföldtől az asztalig”) egészét, ezáltal többről is szól, mint a szorosan vett élelmiszeripari szabályozásról.

Mit együnk, hogyan válasszunk?
Hasonlóan a fejlett országok polgáraihoz a magyar fogyasztó is nehéz helyzetben van, ma már hatalmasra nőtt az élelmiszerkínálat, mind mennyiségi, mind minőségi vonat-kozásban. Az a tapasztalat, hogy a fogyasztók élelmiszervásárlásainál a leggyakoribb szempontot csupán az ár, az íz, és a praktikusság képezi, de nem elhanyagolható a reklámok befolyása.

Hol vásárolunk?
A magyar lakosság 63%-a városokban él. Az 500 lélekszámnál kisebb településeken az össznépesség mindössze 2,6%-a él. Tehát a lakóhely többnyire meghatározza a vásárlás helyét, vagyis azt, hogy milyen méretű, típusú „üzletekkel” találkozunk:
Önkiszolgáló jellegű üzletek:
- Hiper- és szuper marketek,
- az un. „nagy” üzletek (Spar, Kaisers, CBA, stb.),
Hagyományos kiszolgálású üzletek (kis üzletek)
Piacok, vásárok
Internetes vásárlás – e-mail-es rendelés
Mikor és hol vásárolunk, az változó. Befolyásolja a megközelíthetőség (pl. autó), a vásárlandó élelmiszerek mennyisége, esetleg az ár, a reklámok, az akciózás, pl. olcsó pékárú, hogy mást is ott vásároljunk. A vásárlás ma már családi programmá vált!

Az élelmiszer vásárlók többsége az általános, az un. normál élelmiszert vásárolja,
kisebb réteg egészségügyi vagy egyéb okokból a speciális típusú (diétás, dúsított, stb.) élelmiszereket keresi.
Az élelmiszer vásárlók zöme nem fordít különösebb gondot a kiválasztásra, megveszi:
- ami árban megfelel,
- már ismert számára, tetszik, megszokta,
- illetve, ami véleménye szerint praktikus
A másik oldalon a kritikus vásárlók vannak (a spektrum nagy), akik különböző megfontolá-sok alapján vásárolnak, pl. csak növényi élelmiszert fogyasztanak, bizonyos élelmiszereket nem vesznek meg, stb.
A „tudatos vásárlók” a vásárlás során
- tanulmányozzák a címkét, mit tartalmaz az élelmiszer,
- kritikusan kezelik az adalékanyagokat (a túlzásoktól sem mentesek, „ ebben
nincs is más, csak adalékanyag”),
- előnyben részesítik az un. egészséges élelmiszereket (teljes kiőrlésű gabona,
vitaminozott- ásványi anyagokban dús termékek, baromfihús, halak, stb.),
- friss zöldségek, gyümölcsök