KEZDŐLAP - Elérhetőségeink - Fogyasztóvédelmi Fórum - OFE weboldal - Indra weboldal - Írjon nekünk

Tanácsadó szakemberképzés - Oktatás, továbbképzés - Diákvetélkedők - Fogyasztóvédelmi felmérés - Hasznos tudnivalók a fogyasztóvédelemről - Tájékoztató füzetek - Fogyasztói fórumok - Internetes panaszkezelés

Hírek, aktualitások - Fotóarchívum

A projekt moduljai
Információk
Partnerek

Közmű-szolgáltatások

Elektromos energia szolgáltatás


1. A magyar villamos energia rendszer

A villamos energiát többségében nagyteljesítményű erőművekben állítják elő. A  fogyasztókat a termelőkkel vezetékhálózat köti össze. A hálózatok lényegében (gyűjtősínekből, szabadvezetékekből és kábelekből álló ) vezetékek, amelyek csomópontokat kötnek össze, vagy egy fogyasztót látnak el.

Az alaphálózat ( 220; 400, vagy 750 kV –os) az erőművekben termelt villamos energia összegyűjtésére, az erőművek együttműködésére, valamint az összegyűjtött energiának a nagyfogyasztói súlypontokba szállítására szolgál, ezek a hálózatok alkotják az országos villamos-energia rendszer gerincét. (A szomszéd országok alaphálózatait az un. nemzetközi kooperációs hálózatok  kötik össze)

 A főelosztó hálózatok  (120 vagy 220 kV-os) feladata  a villamos energia szállítása az alaphálózati csomópontokból az elosztóhálózat táppontjaiba.

Az elosztóhálózat  középfeszültségű ( 10-35 kV) hálózatok, amelyek a főelosztó hálózatból táplált transzformátor állomásokat kötik össze a fogyasztói transzformátor állomásokkal vagy a középfeszültségű fogyasztókkal.

A fogyasztói elosztóhálózat  kisfeszültségű (0,4 kV-os) hálózatok, amelyek a fogyasztók közvetlen ellátására szolgálnak. (Erről a hálózatról üzemel a közvilágítás is.)

A villamos hálózatok frekvenciája általában 50 Hz.

A villamos energia előállítására, átvitelére és elosztására szolgáló berendezések összessége a villamos művek, ezek együttműködő rendszere pedig a villamosenergia-rendszer.

A rendszerváltás előtt a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT), irányította a hat áramszolgáltató vállalatot,  végezte a teljes magyar villamosenergia-rendszer műszaki-gazdasági irányítását, mely 1992 – ben  kétszintű rendszerré alakult át. Első szintjét a tulajdonosi és az irányítói szerepet is betöltő Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.), a második szintet pedig az erőművi, és az áramszolgáltató társaságok, valamint az alaphálózati társaság jelentette.

Az 1995 .év során lezajlott privatizációval az áramszolgáltatók (ELMÜ, ÉMÁSZ, DÉMÁSZ, DÉDÁSZ, TITÁSZ, ÉDÁSZ)  és az erőművek önálló részvénytársaságokká váltak. A hazai áramszolgáltató társaságok mindegyike külföldi, -  több nyugat-európai országban is érdekeltséggel rendelkező - szakmai befektetők tulajdonába került.

2000. január 1-től működik a magyar villamosenergia-rendszer független rendszerirányítója, a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. (MAVIR Rt.) melyből  2006-ban létrejött az MVM Csoport keretében a magyarországi átviteli hálózati rendszerirányító, a magyarországi integrált átviteli rendszerüzemeltető társaság, a  Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MAVIR ZRt.).mavir.zrt Ez  a magyar állam tulajdonában van, a Magyar Energia Hivataltól (továbbiakban: Hivatal) rendszerirányítói és átviteli működési engedéllyel rendelkezik.  Irányítja és felügyeli országos szinten  az alaphálózatot,  valamint a nemzetközi kooperáció lebonyolítását is elvégzi. (A magyar villamosenergia-rendszer üzemirányítását a budapesti központban, számítógépes rendszer segítségével végzik.). Gondoskodik a magyar villamosenergia-rendszer megbízható, hatékony és biztonságos irányításáról, a szükséges tartalékokról az erőművekben és a hálózaton,  felügyeli és gyarapítja a hálózati vagyont, elvégzi a megfelelő, üzembiztos ellátáshoz szükséges felújításokat, karbantartásokat és fejlesztéseket.

Tehát  ma már külön cégek foglalkoznak az energia előállításával, kereskedelmével, szállításával és elosztásával.  Ezen a tevékenységek a Hivatal által kiadott engedélyek alapján végezhetők. http://www.eh.gov.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&lng=1&hkl=216   

2. Jogszabályi keretei


2.1. Az alapvető előírásokat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (VET) ennek végrehajtási rendelete a 273/2007. (X.19.) Kormányrendelet, a 119/2007 (XII.29.) GKM rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjakról tartalmazzák.
2.2. A villamos energia ellátásban jelentős változások történtek, az új villamosenergia-piaci modell az alábbi – fogyasztókat érintő - legfontosabb változtatásokat tartalmazza:
2.2.1. A közüzemi modell megszűnt, helyét tiszta versenypiaci modell vette át, amelyben a versenyt csak az erőfölényes helyzetekkel való visszaélés megelőzése, illetve a kiszolgáltatott fogyasztók védelme érdekében lehet korlátozni.
2.2.2. Elkülönült a termelési, a kereskedelmi, a rendszerirányítási és az elosztási tevékenység ezeket külön szolgáltatók végzik. (A villamosenergia-ipari monopoltevékenységek (átviteli rendszerirányítás, elosztás) és a versenyző üzletágak (termelés, kereskedelem) számviteli, szervezeti és jogi szétválasztása megtörtént)
2.2.3. A fogyasztó elnevezés felhasználóra változott. Azaz mégsem teljesen, hiszen "lakossági fogyasztó", illetve közülük "védendő fogyasztó" és "fogyatékkal élő fogyasztó" mégiscsak van. Előbbiek a szociális helyzetük alapján jogosultak megkülönböztetett feltételekre, utóbbiak pedig a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítása körében jutnak más bánásmódhoz.
2.2.3.1. Felhasználó: villamos energiát saját felhasználás céljára közcélú hálózaton vagy e törvény szerint engedélyköteles magánvezetéken keresztül vételező személy; (2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 17. )
2.2.3.2. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező, lakás céljára használt lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol villamos energiát a villamos energia vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt villamos energiával nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet; (2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 42. )
2.2.3.3. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a villamosenergia-ellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt; A védendő fogyasztóknak itt is két fő csoportja van: a szociálisan rászorulók és a fogyatékkal élők. . Az igénybe vehető kedvezmények köre és a biztosított különleges bánásmód e két csoport sajátosságaihoz igazodik. (pl. késleltetett kikapcsolás, részletfizetés, fizetési haladék, előrefizetett mérőhöz való jog, mérési-, leolvasási-, számlázási-, díjfizetési különleges elbánás). (2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 66. )
2.2.4. Új intézmény az „egyetemes szolgáltatás”: a lakossági fogyasztók a szabadpiac mellett egyetemes villamosenergia-szolgáltatásra is jogosultak, amit az egyetemes szolgáltatóktól (ESZ) meghatározott minőségben, méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében vehetnek igénybe. A VET meghatározza az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körét és az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó szolgáltatásfajtákat. (2007. évi LXXXVI. törvény 48-50. § )
2.2.5. Új fogalom a” védendő fogyasztó”. Két fő csoportja: a szociálisan rászorulók és a fogyatékkal élők csoportja. Számukra biztosítani kell az igényeiknek megfelelő különleges bánásmódot, amelyet külön jogszabály részletez (pl. késleltetett kikapcsolás, részletfizetés, fizetési haladék, előrefizetett mérőhöz való jog, mérési, leolvasási, számlázási, díjfizetési különleges elbánás). (2007. évi LXXXVI. törvény 64. § és 273/2007. (X.19.) Kr. 30.§)
2.2.6. Új intézmény a „végső menedékes”, amelynek lényege, hogy az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó ellátás nélkül nem maradhat. Kijelölésére akkor kerülhet sor, ha a részükre villamos energiát értékesítő engedélyes az ellátás nyújtására képtelenné válik, s ezáltal a felhasználók ellátása veszélybe kerül. (2007. évi LXXXVI. törvény 51. § )
2.2.7. A felhasználónak két szerződéssel kell rendelkeznie, villamos energia vásárlási szerződéssel és hálózathasználati szerződéssel. ( 2007. évi LXXXVI. törvény 58. § és 61.§)

3. Közüzemi szerződés- egyetemes szolgáltatási szerződés

A 2008. január 1-én hatályba lépett, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény megszüntette a korábbi közüzemi villamos energia szolgáltatást, helyére a versenypiaci kereskedelem és az egyetemes szolgáltatás lépett.
 
Az egyetemes szolgáltatásra jogosult, szabadon eldöntheti, hogy a villamos-energiát egyetemes szolgáltatótól, vagy versenykereskedőtől szerzi be, és jogosultsága időtartama alatt bármikor szabadon válthat szolgáltatót.
 
A lakossági fogyasztóknak nyújtott egyetemes szolgáltatásba tartozik a - jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok és hatóságilag ellenőrzött árszabások alapján szolgáltatott – villamos energia, a meghatározott színvonalú ügyfélszolgálati szolgáltatás, valamint a védendő fogyasztóknak nyújtott szolgáltatások.
 
A fogyasztók közüzemi szerződését felváltják az úgy nevezett hálózati csatlakozási,  hálózathasználati, valamint villamosenergia-vásárlási szerződések.
 
Az árampiacon működő közüzemi szolgáltatók már korábban jogilag szétváltak az úgynevezett hálózati elosztói engedélyesekre és az áramkereskedőkre, így lényegében a fogyasztóknak két szerződést kell megkötnie:
 
A villamosenergia-vásárlási szerződést az áramkereskedővel (egyetemes szolgáltatóval, amely a közüzemi szolgáltató jogutódja)  kell megkötni,  amely rögzíti a leszállítandó áram mennyiségét, a szerződő felek jogait és kötelezettségeit.  Ez a szerződés tehát az áramra, mint termékre vonatkozik.
 
A hálózati csatlakozási, illetve  hálózathasználati szerződést a hálózathasználati engedélyessel kell megkötni. Ez rögzíti, hogy a fogyasztó az elosztóhálózat mely pontján, mekkora teljesítményen vételezhet áramot, a szerződő felek jogait és kötelezettségeit és azt, hogy a  hálózati elosztói engedélyes a villamos energia szállításáért, a vezetékek használatáért és műszaki karbantartásáért rendszerhasználati díjat számláz a fogyasztóknak.
 
A jelenleg szerződéssel nem rendelkező fogyasztók esetében az engedélyesek 2009. dec.31-ig kötelesek a hiányzó szerződések megkötésére.
 
A közüzemi szerződéssel rendelkező fogyasztóknak a szerződések megkötésének módjáról az áramszolgáltatója tájékoztatást ad. A szerződéseket legkésőbb 2009. december 31-ig kell megkötni. (273/2007. (X.19.) Kormányrendelet  120.§)

4. Garantált szolgáltatások

Az egyedi felhasználókat érintő minőségi mutatók (minimális minőségi követelmények, elvárt színvonal), melyeket az Engedélyes az üzletszabályzatában szerepeltet, és amelyek nem teljesítése esetén kötbért fizet az érintett felhasználónak.
 
4.1. Az elosztói-, egyetemes szolgáltatói-, és kereskedői engedélyesi tevékenységet végző szolgáltatókra vonatkozóan a Magyar Energia Hivatal határozatban állapítja meg: http://www.eh.gov.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&hkl=499&lng=1
 
4.1.1. az egyedi felhasználókat érintő minimális minőségi követelményeket;
 
4.1.2. a Garantált Szolgáltatások nem teljesítése esetén az egyedi felhasználóknak fizetendő kötbér kifizetésének módjait, mértékét;
 
4.1.3. A Garantált Szolgáltatások eljárásrendjét.
 
4.2. Garantált Szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettség
 
A szolgáltató köteles az üzletszabályzatba való beépítésen túlmenően
 
a) a Garantált Szolgáltatásokat nyilvánosságra hozni legalább egyszer évente a számlához csatolt, vagy önálló hírlevélben,
 
b) az ügyfélszolgálati irodáiban szórólapokon és plakátokon nyilvánossá tenni.
 
4.3. Egyetemes szolgáltató Garantált Szolgáltatásai:
 
4.3.1. Felhasználói villamosenergia-igénybejelentés továbbítása elosztói engedélyesnek (beérkezést követő második napon belül)
 
4.3.2. Információadás dokumentált megkeresésre (beérkezéstől 15 napon, elosztóit érintően 30 napon belül)
 
4.3.3. Visszatérítés téves számlázás esetén (jogosság megállapításától 8 napon belül.)
 
4.3.4. A felhasználó visszakapcsolásának kezdeményezése az elosztónál (hiánytalan tartozásról tudomásszerzést követően 24 órán belül)
 
4.3.5. Nem jogszerű kikapcsolás esetén kötbérfizetés.
 
4.4. Elosztói engedélyes Garantált Szolgáltatásai:
 
4.4.1. A villamosenergia-ellátás egy felhasználási helyen történő kimaradás megszüntetésének megkezdése (település nagyságától és jellegétől, a napszaktól függően értesítés vételétől 4-12 órán belül)
 
4.4.2. A villamosenergia-ellátás több felhasználási helyet érintő kimaradásának megszüntetése (egyszeres hiba esetén 12 órán, többszörös hiba esetén 18 órán belül)
 
4.4.3. Felhasználói villamosenergia-igénybejelentésre adandó tájékoztatás (felülvizsgálat szükségességétől függően 8- 30 napon belül)
 
4.4.4. Új felhasználási hely bekapcsolása vagy teljesítmény bővítése (feltételek teljesülését követő 8 munkanapon belül)
 
4.4.5. Az egyeztetett időpontok megtartása (nem lehet 4 óránál több)
 
4.4.6. Információadás dokumentált megkeresésre (beérkezéstől számított 15 , ha kereskedői engedélyest is érint max. 30 nap alatt)
 
4.4.7. Értesítés a villamosenergia-ellátás tervezett szüneteltetéséről (üzletszabályzatban előírt módon 15-30 nappal a munkavégzés megkezdése előtt)
 
4.4.8. Feszültségpanasz kivizsgálása (beérkezéstől számított 10 munkanapon belül a mérés időpontjának egyeztetése, további 5 munkanapon belül a mérés elvégzése, ennek eredményéről elvégzése után 15 napon belül értesítés)
 
4.4.9. Feszültség a kisfeszültségű felhasználási hely csatlakozási pontján (a névleges feszültség +- 7,5 % - án belül; a legnagyobb feszültség-növekedés mértéke a névleges feszültség 115%-át, feszültség-csökkenés mértéke a névleges feszültség 80%-át nem haladhatja meg 1 perces átlagban)
 
4.4.10. Visszatérítés téves számlázás esetén (számlakifogás jogosságának megállapítását követő 8 napon belül, a fizetés módjának megfelelően)
 
4.4.11. A fogyasztásmérő pontosságának kivizsgálása (bejelentéstől számított 15 napon belül a helyszínen egyszerű eszközökkel, szemrevételezéssel, fordulatszám számlálással, stb. vizsgálat, ellenőrzés, a hibás mérő lecserélése a helyszíni ellenőrzéstől számított 8 napon belül).
 
4.4.12. A felhasználó visszakapcsolása (a tartozás hiánytalan rendezésének hitelt érdemlő igazolását követően – 24 órán belül)
 
4.4.13. Nem jogszerű kikapcsolás esetén kötbérfizetés.

5. Díjmegállapítás

5.1. A fogyasztó - szerződése alapján - a villamos energia árát és a rendszerhasználati díjat fizeti meg. (2007. évi LXXXVI. törvény 140. §)
 
5.2. A villamos energia eladási, illetve vételára a felek megállapodásán alapul és az árak képzésére vonatkozó szabályokat a kereskedő illetőleg az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata rögzíti.
 
5.3. A hálózatok használatának vonatkozásában a rendszerhasználati díj megállapítása a hatósági árszabályozás keretében történik, ennek szabályait a törvény tartalmazza. A rendszerhasználati díjak ( az átviteli-rendszerirányítási díj, a rendszerszintű szolgáltatások díja és az elosztási díj) mértéke országosan egységes, a rendszerhasználati díjakra és alkalmazásuk feltételeire az előterjesztést a Hivatal készíti el és a díjakat a miniszter hirdeti ki.(119/2007. (XII.29.) GKM rendelet a villamos energia rendszerhasználati díjakról)
 
5.4. A Hivatal feladata az árakra és díjakra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése és szükség esetén szankciók alkalmazása

6. Mérés, elszámolás, díjfizetés

6.1. Mérés
 
A szolgáltatott villamos energiát a külön jogszabályban meghatározott hatóság által hitelesített, az elosztó hálózati engedélyes tulajdonában fogyasztásmérő berendezéssel kell mérni. A hálózati engedélyesek kötelesek gondoskodni az elszámolási mérésre alkalmas mérőberendezés felszereléséről, hitelesítéséről és karbantartásáról. A fogyasztásmérő bárminemű megsérülését a fogyasztó az elosztói engedélyesnek haladéktalanul bejelenteni köteles
 
6.2. Elszámolás
 
Az elszámolási időszakra az egyetemes szolgáltató által a fogyasztónak értékesített villamos
 
energia mennyiségét az egyetemes szolgáltató a felhasználási hely mérésére szolgáló fogyasztásmérő-berendezés az elosztó általi leolvasásából vagy adatrögzítéssel nyert adatok alapján állapítja meg. A mérésre vonatkozó részletes rendelkezéseket a villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat (273/2007. (X.19.) Kormányrendelet 2.sz. melléklet) tartalmazza.
 
A leolvasási időszakot, ezen belül a leolvasások, illetve az adatrögzítések időpontját a hálózathasználati szerződésben kell meghatározni.
 
A fogyasztónak lehetősége van havi részszámlázás esetén éves elszámolásra, vagy a fogyasztó általi havi mérőállás diktálás esetén havi elszámolásra.
 
6.3. Díjfizetés
 
A fogyasztó a számla ellen az egyetemes szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs, ha a számla összege az előző év azonos időszakára vetített díj kétszeresét nem haladja meg.
 
A számlákon ezentúl – többek között – külön tételként jelenik meg a villamos energiáért (mint termékért), valamint a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díj.
 
6.4. Az egyetemes szolgáltatásban (ESZ) részesülő fogyasztókra vonatkozó villamosenergia-árak és belső szerkezetük
 
6.4.1. Az egyetemes szolgáltatási ár összetevői:
 
6.4.1.1. Villamos energia termékár az egyetemes szolgáltató „normál” villamos energia beszerzési költsége.
 
6.4.1.2. Kötelező átvétel miatti kalkulált felár (megújuló alapú és kapcsolt termelés támogatása) a hőtermeléssel kapcsoltan, illetve megújuló energiaforrás alkalmazásával történő villamosenergia-termelés támogatása.
 
6.4.1.3. Egyetemes szolgáltatói árrés az egyetemes szolgáltató működési költségeinek (számlázás, ügyfélszolgálat, stb.) és méltányos nyereségének fedezésére szolgál.
 
6.4.2. Rendszerhasználati díjak: (továbbra is hatósági árak, mértéküket rendelet tartalmazza)
 
6.4.2.1. Átviteli-rendszerirányítási díj a nagyfeszültségű átviteli hálózat üzemeltetésével, valamint az országos villamosenergia-rendszer irányításával kapcsolatos költségek (és méltányos nyereség) fedezését szolgálja
 
6.4.2.2. Rendszerszintű szolgáltatások díja a villamosenergia-szolgáltatáson túlmenő, a villamosenergia-rendszer biztonságos és megfelelő minőségű működéséhez szükséges, a rendszerirányító által minden rendszerhasználó számára egységesen biztosított szolgáltatás költségét fedezi.
 
6.4.2.3. Elosztói forgalmi díj az ún. elosztó hálózat használat működtetésével, karbantartásával összefüggő költségeket (és méltányos nyereséget) hivatott fedezni
 
6.4.2.4. Elosztói veszteségdíj célja az ún. villamos energia hálózati veszteség indokolt költségének fedezése
 
6.4.2.5. Elosztói menetrend kiegyensúlyozási díj a fogyasztás időbeli egyenetlenségének előrejelzési hibáival összefüggő költségek fedezésére szolgál.
 
6.4.3. Külön pénzeszközök:
 
6.4.3.1. Szénipari szerkezetátalakítási támogatás: egyes időszakonként a bányavállalkozók széntermeléssel összefüggő indokolt folyó költségének és ráfordításának támogatása
 
6.4.3.2. Kedvezményes árú villamos energia támogatás: a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben igénybe vehető villamosenergia-vásárlási kedvezmény támogatása
 
6.5. Az egyetemes szolgáltatást igénybe vevők részére kibocsátott számla
 
6.5.1. részszámla: a nem havi elszámolási rendszerbe tartozó fogyasztók részére az elszámolási
 
időszakon belül benyújtott számla, aminek az alapja az előző elszámolási időszakban történt fogyasztás, illetve a fogyasztó és az ESZ között létrejött megállapodás.
 
6.5.2. végszámla: az egyetemes szolgáltatói szerződés megszűnése esetén fogyasztó
 
változás, illetve felhasználó megszűnése esetén az átadás-átvételi, vagy a fogyasztásmérő
 
leszerelésekor leolvasott mérőállás alapján, a kiegyenlített és ki nem egyenlített rész illetve havi áramszámlák figyelembe vételével kiállított számla,
 
6.5.3. éves (elszámolási) számla: az éves elszámolási időszak keretében leolvasott fogyasztásmérő berendezés mérőállása alapján készült számla, mely a kiegyenlített részszámlák összegével korrigált,
 
6.5.4. havi számla: havi rendszerességgel benyújtott számla, amely a fogyasztó közlése,
 
illetve a szolgáltató általi leolvasás vagy becslés alapján készülhet.

7. Fogyasztóvédelem

7.1. Előírás kötelezi a kereskedőket ügyfélszolgálatuk működtetésére telefonos, internetes eléréssel, valamint ügyfelek részére nyitva álló helyiségek biztosításával, nyújtott ügyfélfogadással és előzetes időpont-egyeztetéssel. (273/2007. (X.19.) Kormányrendelet 23.§)
 
7.2. Az egyetemes szolgáltatók és a lakossági fogyasztókat ellátó kereskedők üzletszabályzatainak tartalmaznia kell az engedélyesek által nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeit, az üzletszabályzatot a Magyar Energia Hivatal hagyja jóvá. (2007. évi LXXXVI. törvény 67.§)
 
7.3. A fogyasztók védelme megjelenik továbbá a hálózatokhoz való hozzáférés szabályozásában, a mérés, leolvasás előírásaiban, az árszabályozásra vonatkozó előírásokban, az egyetemes szolgáltató tevékenységének szabályozásában, valamint kiterjed a kiadandó szabályzatokra és a Magyar Energia Hivatal jogköreire is.
 
7.4. A fogyasztó ellátásból történő kikapcsolásának eseteit és feltételeit részletesen szabályozták. (273/2007. (X.19.) Kormányrendelet 24.§)
 
7.4.1. A kereskedőnek / egyetemes szolgáltatónak a kikapcsolás előtt egyeztetést kell kezdeményeznie a fogyasztóval a fizetési határidő módosítása, vagy a részletekben való teljesítés érdekében. A fogyasztót kikapcsolás előtt legalább háromszor kell értesíteni. Az értesítésekben tájékoztatni kell a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről, valamint fel kell ajánlani az előre fizetős mérő felszerelését.
 
7.4.2. Kikapcsolásra csak előre értesített időtartamon belül kerülhet sor. A villamosenergia-szolgáltatás szüneteltetésének időtartama 30 nap. Amennyiben a lakossági fogyasztó a tarozását ezen időszak alatt sem rendezi, a kereskedő / egyetemes szolgáltató a szerződést azonnali hatállyal felmondja.
 
7.4.3. A kikapcsolást az elosztó végzi a kereskedő / egyetemes szolgáltató kezdeményezésére.
 
7.4.4. A fogyasztó csak legalább háromhavi számlatartozás (90 napon túli) esetén kapcsolható ki.
 
7.4.5. Lakossági fogyasztó nem kapcsolható ki munkaszüneti napon, ünnepnapon, munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon, külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon.
 
7.4.6. Fogyatékkal élő fogyasztót hátralék esetén sem lehet a villamos energia szolgáltatásból kikapcsolni. Ha a fogyasztó a fizetési haladék és a részletfizetési lehetőség ellenére sem egyenlítette ki tartozását, a további vételezés előre fizetős mérő felszereléséhez köthető.
 
7.5. Rögzítésre kerültek a kereskedő és a hálózati engedélyes részéről szerződésszegésnek minősülő esetek is.
 
7.6. A liberalizált árampiacon a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, a Magyar Energia Hivatal és a Gazdasági Versenyhivatal kényszerítheti ki, hogy ne éljenek vissza a helyzetükkel még az erőfölényben lévők sem

8. Közigazgatási hatáskörök

8.1. A Magyar Energia Hivatal feladatai (2007. évi LXXXVI. törvény 158.§)
 
8.1.1. Jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és belső szabályzatokat; az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó hálózati engedélyesek által benyújtott megfelelési programokat, illetve azok módosításait, valamint jóváhagyja az éves megfelelési jelentést,
 
8.1.2. Ellenőrzi a villamos energia törvényben , a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a Hivatal által kiadott határozatokban, a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban meghatározott kötelezettségek betartását.
 
8.1.3. Kialakítja a rendszerhasználati díjak szabályozásának kereteit; előkészíti a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint alkalmazási feltételeikre vonatkozó szabályokat; az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályokat; a fogyasztó igénye alapján az elosztó és egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és díjait,
 
8.1.4. Ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó előírások betartását, továbbá jóváhagyja az egyetemes szolgáltatás árait.
 
8.1.5. A Hivatal a lakossági fogyasztók érdekeinek érvényesítése érdekében a vezetékes energetikai rendszerekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve feladatai ellátása során a fogyasztóvédelmi hatósággal együttműködik. A Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira vonatkozóan - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást köt. A megállapodást a Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
 
8.1.6. A Hivatal együttműködik a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel,
 
8.1.6.1. Szervezi és működteti a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek és a szolgáltatók közötti érdekegyeztetést, dönt az érdekegyeztetés után fennmaradt vitás ügyekben,
 
8.1.6.2. Átadja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek és a fogyasztóvédelmi hatóságnak a külön jogszabályban meghatározott mindazon adatokat és információkat, melyek az engedélyes engedélyhez kötött tevékenységével és a fogyasztói, illetve lakossági fogyasztói érdek érvényesítésével egyaránt kapcsolatosak.
 
8.1.6.3. A Hivatal működteti az Energetikai Érdekegyeztető Tanácsot.
 
8.1.7. Határozatban állapítja meg az engedélyköteles tevékenység folytatásának minimális minőségi (garantált szolgáltatások) követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a fogyasztókkal való kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztónak nem minősülő fogyasztók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a hálózati engedélyesek vonatkozásában a hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális követelményeket,
 
8.1.8. Eljár a csatlakozásra, a hálózathoz való hozzáférésre, illetve a rendszer megfelelő minőségben való rendelkezésre állására vonatkozó rendelkezéseknek az elosztói, átviteli engedélyes általi megsértése esetén.
 
8.1.9. A lakossági fogyasztók elszámolással, számlázással, díjfizetéssel és méréssel kapcsolatos panaszai ügyében a fogyasztóvédelmi feladatok a Magyar Energia Hivataltól a Fogyasztóvédelmi Felügyelőségekhez kerülnek át. A Felügyelőségek nemcsak a panaszok kivizsgálását végezik, hanem már az ügyfelekkel való bánásmód szabályainak kialakítása során is érvényesíthetik a fogyasztóvédelem szempontjait, részt vesznek az egyetemes szolgáltatók és a lakossági fogyasztókat ellátó kereskedők üzletszabályzatainak jóváhagyásában
 
8.2. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladatai
 
Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a fogyasztó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni, azzal, hogy a villamos energiáról szóló törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.( 2007. évi LXXXVI. törvény 57.§)
 
8.3. További hatóságok
 
Az előző naptári évben értékesített villamos energia előállításához felhasznált energiaforrások részarányáról és környezeti hatásaira; az egyetemes szolgáltató és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználói vonatkozásában, a villamosenergia-vásárlási szerződés üzletszabályzatban meghatározott, általa egyoldalúan változtatható feltételeinek várható módosítására; a szerződés lényeges tartalmát érintő változtatásokra; a jóváhagyott árak és a számlán szereplő egységárak változásának közzétételi, továbbá a fogyasztókat külön is egyértelműen, személyre szóló tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóságok (a fogyasztóvédelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete )jogosultak. Az eljáró hatóság eljárására az Fttv.-ben meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a villamos energiáról szóló törvény szerinti lakossági fogyasztó az Fttv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy. .( 2007. évi LXXXVI. törvény 162.§)

9. Fogyasztói jogérvényesítés

A reklamációkkal, kérdésekkel elsősorban az egyetemes szolgáltatóhoz / kereskedőhöz kell fordulni. Amennyiben nem elfogadható tartalmú választ kapnak (vagy nem kapnak választ) az engedélyes panaszkezelési eljárásán belül, a megyei kereskedelmi és ipar kamarák mellett működő Békéltető Testületek segítségével javasolt a problémára orvoslást találni. Ennek eredménytelensége esetén a továbbiakban a hatáskörök megoszlanak a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Magyar Energia Hivatal között. Lakossági fogyasztó a mérésre, leolvasásra, számlázásra, elszámolásra, felszólításra, hátralék miatti kikapcsolásra vonatkozó panaszával a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság központi vagy regionális szervezeti egységeit keresheti meg. Lakossági fogyasztó bármilyen más tevékenységre (pl. hálózatra csatlakozás, rendelkezésre állás) vonatkozó panaszával, vagy nem lakossági fogyasztó bármilyen panaszával a Magyar Energia Hivatalt keresheti meg.
 
Elosztó Hálózati engedélyesek
 
ELMŰ Hálózati Kft.  www.elmu.hu
 
E.ON Dél-dunántúli Áramszolgáltató Zrt. www.eon-deldunantul.com  
 
DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft.  www.demasz.hu
 
E.ON Észak-dunántúli Áramszolgáltató Zrt.  www.eon-eszakdunantul.com
 
ÉMÁSZ Hálózati Kft.  www.emasz.hu
 
E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt.  www.eon-tiszantul.com
 
Egyetemes Szolgáltatói engedélyesek 
 
Budapesti Elektromos Művek Nyrt.  www.elmu.hu
 
Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt.  www.emasz.hu
 
E.ON Energiaszolgáltató Kft. www.eon-energiaszolgaltato.com
 
DÉMÁSZ Zrt. www.demasz.hu

10. Jelenlegi helyzet a fogyasztó szemszögéből

10.1. A piacnyitás miatti jogszabályváltozások bonyolult helyzetet hoztak, sok előírás még nem jelent meg, mindez kihatással van a fogyasztói jogérvényesítésre is. A díjak növekedése nem állt meg, sőt tovább folytatódik.
 
10.2. A fogyasztó számára áttekinthetetlen, ismeretlen az új szabályozás, mely új követelményeket támaszt velük szemben. Bár saját érdekében szükséges lenne megismerni a piaci körülmények lehetőségeit a szolgáltatás új típusú igénybevételére, de az nem várható el, hogy ők válogassák ki a Polgári Törvénykönyv, a törvény, a végrehajtási rendeletek, a szolgáltató üzletszabályzata előírásai közül a rá vonatkozókat! A magyar nyelv szabályainak megfelelő, közérthető tájékoztató anyagokat kellene adni a fogyasztóknak az őket érintő változásokról.
 
10.3. Az új szerződések többségében még nem jutottak el a fogyasztóhoz.
 
10.4. Az új típusú villamos energia számlák bonyolultak, sok adatot tartalmaznak - a szolgáltatók számlamagyarázata ellenére - nem értik a fogyasztók.
 
10.5. Társasházaknál a szerződések a tényleges fogyasztókkal kerülnek megkötésre, így a közös tulajdonban lévő helyiségek vonatkozásában a társasházzal, az egyéni tulajdonban lévő épületrészek (lakások) tekintetében a lakástulajdonosokkal. A mérőberendezések az általuk elfogyasztott villamos energia mennyiségét méri, az elfogyasztott villamos energia díját az fizeti ki, aki azt elfogyasztotta.

 

Összefogás a fogyasztókért © 2009